Ovis ballagás

Kovács Barbara
Már sokmindent tudok!

Megtanultam cipőt kötni,
tudok késsel szépen enni,
a széket két kézzel viszem...
minek az iskola nekem?

A kanalat nagyosan fogom,
a tavaszi zöldségeket tudom,
ismerem a hét napjait...
az iskola majd mit tanít?

Tudok számolni legalább húszig,
tudom, hogy az ősz a télbe belenyúlik,
a hónapok neveit mind ismerem...
minek az iskola nekem?

Ha kell rajzolok embert, házat,
lefestem szépen az orgonaágat,
énekelek zsipp-zsuppot, csigabigát...
minek kell kijárnom az iskolát?

A nagy betük közül már sokat ismerek,
jobbra nézek, mikor a járdáról lelépek,
a jármüvek neveit jól ismerem...
minek az iskola nekem?

A TV -ből, mondják, lehet tanulni,
mindenről tud az, aki a Hiradót nézi.
Aztán van mindenféle tudományos műsor,
az apu véletlenül néha odakapcsol.

Megkérem aput, intézkedjen már most,
mindig nézzünk olyat: fontost, tudományost,
állítsa be a TV-t állandóra oda,
s maradok óvódás, nem kell az iskola!

Mesi tanulta az oviban

Donkó László: Leselkedő

A Mikulást egy este

a sok gyerek megleste.

Megleste. És mit látott?

Csinálta a virgácsot,

s belerakta puttonyba.

Jaj, csak tán nem azt hozza!

Nagy csizmáját krémezte,

azután meg fényezte.

Mit tett még a puttonyba,

a sok gyerek megtudta,

cipőjében mind benne

lesz is holnap reggelre.

Lesz ott minden földi jó:

arany alma, zöld dió,

csokiból lesz valahány,

a sok gyerek várja már.

Azért titkon egy este,

a Mikulást megleste...